A cöliákia napjainkban sajnos egyre nagyobb gyakorisággal üti fel a fejét.

Egy autoimmun betegségről van szó, amely kellemetlen hasi panaszokat, puffadást, hasmenést, fogyást, felszívódási zavart okoz, hogy csak a leggyakoribb tüneteket említsem.

Azonban elmondhatjuk, hogy az egyetlen olyan autoimmun betegség, melynek pontosan ismerjük a kiváltó okát, amely nem más mint a glutén.

De mi az a glutén?

A kalászos gabonafélékben – búza, árpa, rozs – található gabonafehérje komplex, magyar nevén sikér. Ez a növényi fehérje két részből áll:

– egy gluteni és
– egy gliadin részből.

A gliadin a felelős a gluténszenzitív enteropátia, közismertebb nevén a cöliákia kialakításáért. A betegség patomechanizmusa a mai napig nem pontosan ismert.

Annyi viszont bizonyos, hogy a szervezetbe jutott glutén indítja be az autoimmun folyamatot mely során a bélbolyhok erősen károsodnak, csökken a felszívásra alkalmas bélfelszín, felszívódási zavarokat, hiánybetegségeket okozva.

A kórkép igen változatos formában jelenhet meg. Érdemes a családtagok szűrését elvégezni, ha valakinél megjelent a betegség.

Terápia jelen tudásunk szerin nem ismert a kórkép kezelésére. Így a beteg életen át tartó szigorú glutén mentes diétát kell tartson, hogy a tünetei csökkenjenek.

A diéta következetes betartása ellenére előfordulhatnak diéta hibák.

Ennek többek között az lehet az oka, hogy a gluténmentes élelmiszerek is tartalmazhatnak glutént.

Ennek mértéket ugyan törvények (1169/2011/EU,  41/2009/EK) szabályozzák, mégis ahogy azt már említettem, az egyéni érzékenység különböző lehet és a diétás szabályok betartása mellett is problémát okozhat a betegnek.

Mivel az élelmiszeriparban, a glutén mentesítést glutén bontó enzimek segítségével érik el, kézen fekvőnek látszott a megoldás a glutén szennyeződés csökkentésére ilyen enzimekkel.

Akadt azonban egy nehezen megoldható probléma;

Míg az élelmiszer gyártás során az enzim működésének megfelelő pH biztosítása viszonylag könnyen megteremthető volt, a gyomor nagyon alacsony pH körülményei között ezek az enzimek nem működtek, vagy nem olyan hosszú ideig, hogy a gyomorba bekerült glutén szennyeződést lebontsák.

A tudomány azonban szerencsére fejlődik.

Egy gombafajból, az Aspergillus Niger-ből sikerült egy olyan saválló glutén bontó enzimet kivonni, amely a gyomor alacsony pH szintje esetén is működő képes.

Az enzim kémiai neve prolil-oligopeptidáz, vagy endopeptidáz, szerzői nevén Tolerase G.

A glutén egy hatalmas növényi eredetű fehérje molekula, amelynek jellegzetessége, hogy a gliadin rész nagyon sok prolin nevű aminosavat tartalmaz.

Ez az enzim képes a glutént a prolin alkotóelemeknél apróbb fehérje darabokra hasítani, így a megmaradt fehérje darabkák, már nem indukálnak autoimmun reakciót.

Szerencsére a hatékonyságra vonatkozó vizsgálatok* is történek, így a Tolerase G biztonságosan használható a véletlenül bekerült glutén szennyeződés hatásainak kivédésére.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy ez az enzim NEM helyettesíti a glutén mentes diétát, szedésével a diéta NEM váltható ki.

*1 J. Konig at al, ‘Aspergillus niger-derived enzyme AN-PEP efficiently degrades gluten in the stomach of gluten-sensitive subjects’, Clinical Nutrition, 2016, vol 35 no 1, pS152. 2 Various sources, all available upon request. 3 Nielsen, ‘What’s in our food and on our minds: ingredient and dining out trends around the world’, August 2016 [report]. 4 F. van Overbeek et al.. ‘The daily gluten intake in relatives of patients with coeliac disease compared with that of the general Dutch population’, Eur J Gastroenterol Hepatol, 1997, vol. 9, no. 11, p1097-9. 5 E. Hopman et al., ‘Nutritional management of the gluten-free diet in young people with celiac disease in The Netherlands’, J Pediatr Gastroenterol Nutr, 2006, vol. 43 no. 1, p102-8. 6 E. Hopman et al., ‘Gluten tolerance in adult patients with celiac disease 20 years after diagnosis?’, Eur J Gastroenterol Hepatol, 2008, vol 20 no 5, p423-9. 7 The University of Kentucky, ‘The gluten-free choice: is it for me?’ [report]. 8 D. Stepniak et al., Highly efficient gluten degradation with a newly identified prolyl endoprotease: implications for celiac disease’, Am J Physiol Gastrointest Liver Physiol’, 2006, vol 291 no 4:G621-9. 9 C. Mitea et al., ‘Efficient degradation of gluten by a prolyl endoprotease in a gastrointestinal model: implications for coeliac disease’, Gut, 2008, vol 57 no 1, p25-32. 10 Op. cit D Stepniak et al. 11 Op. cit C. Mitea et al. 12 G. Janssen, ‘Ineffective degradation of immunogenic gluten epitopes by currently available digestive enzyme supplements’, PLoS One, 2015, vol 10, no 6. 13 B. Salden et al., ‘Randomised clinical study: Aspergillus niger-derived enzyme digests gluten in the stomach of healthy volunteers’, Aliment Pharmacol Ther, 2015, vol 42 no 3, p273-85.

A Glutenzim DIRECT-ben található saválló enzim a gyomorban elbontja a gluténmentes diéta során az étellel elfogyasztott esetleges gluténszennyeződést

A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot! Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Kisgyermekek elől elzárva tartandó! A termék alkalmazása nem helyettesíti a gluténmentes diétát és nem alkalmas a cöliákia kezelésére vagy megelőzésére.